2009. október 4., vasárnap

A Magnolia Bakery citromos szelete


Paulo Coelho egyszerűen és szépen megírt könyvben Santiago a pásztorfiú, megtalálja a számára kijelölt személyes utat. Tény, hogy mindenki számára ott az a bizonyos kijelölt út, csak meg kell(ene) találni.

Én – rengeteg munkával a hátam mögött, sokadik vargabetűm után - csak csodálni tudom azokat, akik már megvalósították álmaikat. Vagy rátaláltak az útra, vagy egész egyszerűen az út talált rájuk.

Egyik kedvencem Melange Keserédes csokiboltjának története, amit annak idején visszafelé olvatam el, mert kiváncsi voltam a megtett útra. Hogy képes volt valaki a sokat irigyelt media világából egy másik felé kikacsintani. Egy időben én is álmodoztam teaboltról, sütisboltról, de már kinőttem belőle.
A másik kedvencem Ági, aki szépen csendben termeli a könyveit. Mai napig rejtély számomra, hogy két kicsi gyerek mellett, intenzív főzés és blogírás közepette, hogyan tudott két szakácskönyvet, és egy gasztro novellás kötetett kidolgozni. Mert az alkotáshoz nyugalom kell, elvonulás, ihlet és azután a kemény megvalósítás.
A harmadik kedvenc történetem Dolce Vitáé, akire , úgy tűnik, hogy éppen az Útja lelt rá és ma már számos népszerű újság fő gasztro fotósa és szakújságírója lett. Képei mindig lenyűgöznek, és töbször nem is a receptek miatt térek vissza-vissza a blogjára, hanem a fotók nézegetésért.

Bocsánat a hosszú felvezetőért, de egy kicsit kalapemelős-melankólikus hangulatba vagyok, talán a szomorú dátumok miatt is. És mert a családban is volt egy néhány érdekes/rögös út….


De hogy visszatérjek a sütimhez, ott van a legendás new yorki cukrászda a Magnolia Bakery egyik alapitója, Jennifer Appell, aki klinikia szakpszichológusi munkáját függesztette fel, hogy a sütijeivel, cupcake-jeivel foglalkozhasson. Azóta megjelentetett két szakácskönyvet is. Imádom a süijeit mert pont olyannyira édesek (vagyis nagyon) ahogyan én szeretem. Bár általában a csokis dolgokért rajongok, most ezt a citromos szeletet sütöttem és faltam be, kis családom közreműködésével.

Magnolia Bakery citromos szelete (lemon bar)



Hozzávalók:  30 dkg liszt (2 bögre), 20dkg jéghideg vaj (1 bögre), 10 dkg porcukor,  fél citrom reszelt héja (és egy kicsi leves is),  csipet só

A citromkrémhez: 3 tojás, 15 dkg cukor,  fél bögre (kb. 125 ml) frissen facsart citromlé, 3 kiskanálnyi reszelt citromhéj


A tészta hozzávalóit a lisztet, a csipetnyi sót, a porcukrot, a reszelt citromhéjat dolgozzuk össze a hideg kockára vágott vajjal. A legjobb kézzel morzsás állagúra gyúrni.
Egy fél órára tegyük hűtőbe a tésztát, majd béleljünk ki vele egy közepes méretű tepsit és jól nyomkodjuk az aljára..
180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt süssük aranysárgára. Vegyük ki és hagyjuk kissé kihűlni.
A citromkrémhez robotgép segítségével keverjük össze a tojásokat a cukorral. Adjuk hozzá a citrom levet, és a citromok reszelt héját.
Öntsük a tésztára a masszát és tegyük vissza a sütőbe újabb 15 percre.
Felvágás előtt pihentessük néhány órára.

Megjegyzés: Én feleannyit vettem a hozzávalókból és 20 X 30-as tepsipe sütöttem. Tehát az eredeti nagy tepsihez, dupla menyiség szükséges.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails